Ebben a cikkben csakis az osztrák alacsonyabb osztályban szereplő
magyar légiósok helyzetét próbáljuk minél reálisabban  papírra vetni.
Ugyanis ennél még az NBI legutolsó csapatában is jobb helyen lennének.
Az talán kevésbé szégyenletes,  hogy a korábbi masszív védő, a 41 éves
Bagoly az ötödosztályban, a Sauerbrunnban légióskodik. Ő a Dunaferr
bajnok csapatának is tagja volt. A szintén 41 éves Tiber a Vasasban
töltött el szép éveket, sőt új klubbjában, az ötödosztályú
Wimpassingban 31 meccsen 20 gólt is lőtt már. Sáfár, a korábbi
válogatott kapus a harmadosztályban vezet le. Viszont néhányan még a
40-en innen vannak, tehát akár jobb szerződéshez is juthattak volna:
Fülöp Zoltán az ötödosztályú Perg, Csordás Csaba a hetedosztályú
Hochneukirchen, Hanák pedig az ötödosztályú Trausdorf embere. Az a
Hanák, aki hazai vizeken 65 meccset játszott le Debrecenben, 62-t
Sopronban, 49-et Pakson, és 28-at Győrben. Az is kicsit érdekes, hogy
a mindössze 30 éves Tóth Zoltán, a Tatabánya, és a ZTE egykori
védekező-középpályása is csak a harmadosztályban, a Gurtenben kapott
helyet. Gulyás Máté, az Újpest egykori üdvöskéje ugyanúgy
harmadosztályú csapatban, a Kitzbühelben játszik honfitársával, a
Reac-os  Franck Matondoval együtt. Kis Zoltán, aki hosszú évekig az
Újpest alapembere volt csak a harmadik liga keleti-csoportjába tudta
kvalifikálni magát. Kis-ről már Újpesten is kiderült, hogy
gólképtelen, hosszú éveken át nem talált a kapuba. A Pinzgau
Saalfelden nevű csapat játékosa. Ennél az osztrák klubnál 4 magyar is
szerződést kapott, Kisen kívül még Németh Norbert, Hegedűs Ádám, és
Tandari Tamás. Németh legutóbb Mezőkövesden, előtte Egerben szerepelt.

Kispesten, és Győrben is játszott, de legszebb éveit a Vasasnál
töltötte el, 70 meccsen 39 gól, majd másodjára 14 meccsen 4 gól. Az
orosz élvonalt is megjárta a Tom Tomskal. A jó fizikumú Tandari a
Vasas színeiben mutatkozhatott be az NBI-ben még anno. A még csak 29
éves Granát a negyedosztályú Purbach focistája, leginkább a Győrből
ismerhetjük, de 2007-ben a másodosztályban a Gyirmót színeiben 1
meccsen 2 gólt lőtt. Vayerrel kiváló csatársort alkothatnak. Ugyanis a
Győr, a Paks,  a Fehérvár, és a Santa Clara korábbi csatára is a
Purbachot erősíti. A csupán 34 éves Herczegfalvi a Kispestben
szerepelt, majd a Slavia-val a Cseh, a Cansas-sal az Amerikai élvonal
következett. Ezután még 7 meccset lejátszott a Kispest II-ben, aztán
irány Ausztria. Most a hetedosztályú Pamhagenben keresi a kenyerét.
Szintén Pamhagenbe sodorta az élet Budovinszkit. A válogatott, a
Fradi, és a Kispest egykori játékosát. A régebben a Vasas első
csapatának ajtaján kopogtató Bali a negyedosztályú Horitschon, Gál
András a hetedosztályú Schweibbs, és a pár évvel ezelőtt Siófokban is
gyengén muzsikáló Kozmor az ötödosztályú Markt Allhau
játékosállományához tartozik. A szintén siófoki Sütő is a Markt Allhau
soraiban tudhatja magát, és Kapcsos Vince, aki a válogatott mezét is
magára húzhatta, Gál csapattársaként a Schweibbs középpályása. A
Zalaegerszeg-Manchester 1-0-s meccs hősét, Koplárovicsot az
ötödosztályú Utzenaich foglalkoztatja. Kaj András azok után, hogy egy
évtizedet lehúzott a Haladás Csapatában, a negyedosztályú Herz
Pinkafeldet választotta, vele tartott Tóth Péter is. A szintén
szombathelyi kötődésű Nagy Gábor a negyedosztályú Trawalcennél kapott
ajánlatot. Az ereje teljében lévő korábbi válogatott játékos, Orosz
Péter az Öskü Oedt-tel kötött kontraktust. Stark Péter, és Pusztai
Olivér a negyedosztályba illeszkedett be, a Schwadorf, és az
Annabichler csapataiba. Vasas Zoltán a negyedosztályú Zelam SEE,
Rátkai Zsolt a harmadosztályú Aka Rapid Wien, és a csak 25 éves,
Egert, és Debrecent is megjárt Horváth Zoltán a negyedosztályú
Oberwart tagja. Szili a kimondhatatlan nevű Askö Doppl-Hart 74
csapatában, a hetedosztályban próbálkozik. De mindközül a
legkellemetlenebb Pest Krisztián helyzete. A középpályás
mindenbizonnyal akkor járt a legmagasabban, amikor az Újpestben 2000,
és 2002 között 20 meccset lejátszhatott, igaz gólt nem lőtt. Most a
nyolcadosztályú Michaelnbachhoz tartozik. Persze nem vonjuk kétségbe, hogy jobban keres, mint az NB I-ben...
Az adatok a két évvel ezelőtti állapotot mutatják, mert jelenleg a magyar légiósok listájánál Ausztria esetében a harmadik vonal alatt már nem tűntetik fel az osztályokat...

Tegnap délelőtt alapjaiban ingatták meg a megyeszékhelyt Nógrád
megyében a somosi fiatalok. A Salgótarján pályája úgy tűnik le, a
Somos utánpótlásé pedig fölfele ível. U-19-ben 3-2-re nyert csak a
Somos, ám az u-17 6-0-ra helybenhagyta otthonában a Salgótarjánt. És
hihetnénk, hogy ez csak a Salgótarján u-16 volt, de ez nem igaz.

Végre hozott egy normálisnak tűnő döntést az MLSZ. Már 3 évvel ezelőtt is hoztak egy jó utánpótlás-reformot, amikor hosszú évtizedek után az egyik nagyokos végre rájött, hogy az utánpótlást külön kell a felnőtt foci valóságától választani, és az ifi, és a serdülő nem függhet a felnőtt csapat sikerétől, vagy bukásától. Más kérdés, hogy ezt a lépést már réges-régen meg kellett volna húzni. Most egy óriási zakó indította el a lavinát, az országos másodosztályban történt. A tököl kapta, a Gyirmót adta. A vége 45-0. Ráadásul a tököli edző nem általlotta azt nyilatkozni, hogy büszke az övéire. Persze más bajok is voltak. Ígyhát teljes joggal megszigorították az országos első, és másodosztályt, és a harmadosztály, amely tavaly még megyei szintű volt, országos bajnoksággá vált. Az elsőosztályban 16 helyett 8 csapat van, a másodosztályban pedig a 9 többé-kevésbé 16 főből álló csoportot egyetlen 16 fős csoport váltotta fel. Még a Somos U-19-nek sem sikerült bejutnia, az igazán bravúros tavalyi harmadik helyük ellenére sem. A másodosztály is hemzseg az UTE, DVSC, és DVTK szintű csapatoktól. Érthető. A harmadosztály pedig 8 csoportos lesz, de legyünk őszinték, jó néhány vidéki csapatnak még ez is komoly fejfájást fog majd okozni. Az is jó, hogy nem változtattak meg egyszerre mindent, csak az U-19, U-17, és U-16-os korosztályokban változtattak, az U-15, és U-14 maradt a régiben. Így ha valamiért nem jön be az új rendszer, könnyebb visszaállni a régire, indokolt esetben viszont a kisebbeknél is lehet újítani a bajnoki rendszeren. Remélhetőleg országos szinten ezentúl nem fordulnak elő 45-0-s eredmények, és komoly létszámgondok.

Nálunk Veresegyházon elviekben országos szintű utánpótlás-nevelés folyik. Most éppen az U-19, és az U-17 szerepel az III. osztály, azaz a harmadosztály küzdelmeiben. Máskérdés, hogy sok szempontból nem tudtuk fölvenni a komolyabb bajnokság ritmusát. Ahhoz képest, hogy tavaly még másodosztályban szerepelt 4 korosztályunk is, elképesztően rosszak a statisztikák. Focipalántáinknak legalább a 85 százaléka idejekorán abbahagyja a focit, és nem jut el a felnőtt bajnokságokig. További 10 százalék a környékbeli csapatokhoz szerződik, a legalacsonyabb osztályokba. Csámpai Richárd például azóta a Kismaros kapusa, Szántovszki Tamás, Jakusovszki Bence, Kocsi Bence, és Gyimesi Patrik Galgamácsán találta meg számításait, a Szadába irgalmatlan mennyiségű játékos ment át Veresről. A REAC-ot is megjárt Farkas Arnold a Dunakeszi fix cserejátékosa, miként Krivarics Károly Roland a Fóté. 3 százalékuk beépül a veresi felnőtt csapatba, és 1-2 százalék igazol más NBIII-s, vagy Megye I-es csapathoz. Vagyis ebből kiderül, hogy nagyon kevesekből lesz válalható focista, és ez egy másodosztályú utánpótlásnevelő együttestől elég siralmas. Arról nem is beszélve, hogy korábban volt olyan időszak, hogy Gáspár Dominik védte végig az U-14, és az U-15 meccsét is gyors egymásutánában, kapushiány miatt. Olyan is gyakran előfordul, hogy cserejátékos nélkül, vagy 1-2 cserejátékossal utazunk el, sőt, néha eleve 10 emberrel tudtunk csak kiállni. Persze ezek a bajok más vidéki "másodosztályú" klubboknál is megvannak, és ez a szomorú.

Érdekes végeredményt hozott a 2015-2016-os Nógrád megyei III. osztály keleti csoport. Bár 3 éve a Szurdokpüspöki szolgáltatta a kellemetlen meglepetést megszűnésüknek köszönhetően, ám újrakezdték, és az elmúlt szezonban az ötödikek lettek. Még csak nem is a Magyargéc második helye furcsa, bár ők ugye még az NB3-ban is kakaskodtak (minden előzmény, és utóhatás nélkül). Ha a tabella aljára tekintünk nehezen magyarázható dolgokat találunk. A nyolcadik a harmat gyenge Építők KC 7 ponttal, 3 győzelem, 2 döntetlen, 4 pont levonás. Kilencedik az ETES, mindössze 2 ponttal, két döntetlent hoztak ki magukból. Az utolsó 3 csapat pedig egészen döbbenet. A 10-11-12. helyen a Mátraszőlős, a Mátraszele, és a Kisbágyon, egyikük sem fejezte be a bajnokságot. Se pontszám, se gólarány, se a lejátszott meccsek száma... És ez sok bajnokságban előfordul a hatodosztályban.

A Honvéd-Haladás mérkőzés két öngóllal végződött 1-1es döntetlenre.
A Fradi pedig kakaskodik hazai környezetben a nemzetközi kudarc után, ha csak egy gólt eltettek volna ebből a 6-ból a Diósgyőrnél semmivel sem jobb Partizani elleni mecsre...

Rohad a közeg.

Nem elég, hogy az ismeretlen albán ezüstérmes, a Partizani Tirana legyőzte a Ferencvárost, még a győzelem módját is megválogatta. A tizenegyes rúgások kezdetén az albán kapus, Hodzsa kezdte a lövéseket, ezzel azt a látszatot keltette, hogy a Fradi kezdi a büntetőket. Miután kiderült, mégis az albánoké az első kísérlet, Hodzsa olyan megalázó panyenka gólt helyezett el Dibusz hálójában, ami tovább demoralizálta a már amúgy is megtépázott ferencvárosiakat. Arra kár is magyarázatot keresni, hogy az EB-n remeklő Gera, a kontinens viadalon a nyolcaddöntőben szintén pályára lépő Sesták, vagy a Kupa-Amerikát megjárt Ramires miért gurította oda a kapus kezébe a maga tizenegyesét. Olyan párbaj volt ez, amikor a három büntetőt hárító Hodzsa kapusnak ehhez mégcsak nem is volt szüksége igazán kiemelkedő teljesítményre.
Az MTK és a Debrecen kettős veresége megdöbbentően alacsonyan jegyzett ellenfelekkel szemben pedig csak hab a tortán.
Majd talán a Vidi...
Hajrá Magyarok!

A csütörtöki norvégok elleni 1-0-ra megnyert pótselejtezőből is
leszűrhető, hogy a görög meccs mennyire sörmeccs volt. A honi
ötödosztályban van ehhez hasonló a nyár eleji álmoskás fölkészülésnél.
Valószínűleg Storck azt mondhatta a játékosoknak, hogy mostmár
játsszanak felszabadultan, és érezzék jól magukat. A játékosok pedig
felszabadultan játszottak, és jól érezték magukat. Azaz nagyjából
anarchia uralkodott a pályán, legalábbis a magyar védők részéről. A
görög mérkőzés teljesen elütött a Dárdai által elkezdett, és Storck
által ugyanolyan ütemben folytatott munkától. Dárdaival 5 tétmeccsen
egy kapott gól. Némelyek helytelenül úgy érzik, hogy Storckkal
minőségi romlás következett be, pedig ha a görög meccset figyelmen
kívül hagyjuk, szeptemberben a csapat 0-n tartotta a románokat, és egy
gólt kapott Belfastban. Feröer ellen is csak egy kapott gól, és az is
Király gyermeteg hibájából. És akkor itt van az Oszlóban szervezetten
végigjátszott 90 perc. Ennek fényében a görög-magyar meccset a magyar foci történelmének legsötétebb meccsei közé sorolhatjuk be. Egy csapat,
amely addig nagyon kevés gólt kapott, és lőtt, hirtelen egy tétnélküli
meccsen rug 3, és kap 4 gólt a csoport utolsótól, attól a csoport utolsótól, mely egy hónappal később Luxemburgban is gólképtelen maradt. Valószínűleg
elképzelés nélkül mentek ki a pályára. De lehet, hogy valami más... Egyik rosszabb, mint a másik, de mindenképpen mentális problémáról, és jókora zűlöttségről van szó.

Miképpen lehet, hogy ilyen gyenge játékosállománnyal meg tudtuk verni
a norvégokat? Földi csoda, hogy a Guzmiccsal, Fiolával, Lang Ádámmal
fölálló védelem kibírta kapott gól nélkül. Nem is beszélve
Klejnhejzlerről, aki még magyar szinten sem alkotott az utóbbi
félévben, Lovrencsicsről, aki mostanában nem koptatta a  válogatott
küszöbét, vagy Szalairól. Ezek a játékosok még az európai középmezőny
szintjét sem ütik meg, és így nyertek Oszlóban a horvát verő norvégok
ellen. Könnyen elképzelhető, hogy a visszavágón elfáradnak a fiúk, és
kifeküdnek, de ez a play off már nem lehet annyira csúnya, mint a
szerbek elleni legutóbbi pótselejtező.