A mai fociban nem illik nagyon kitömni az ellenfelet. Igaz ez a magyar válogatottra, és klubokra is. Minden erőlködés nélkül jó néhány ilyen eset eszünkbe jut. 2001-ben a Paris Saintgermain gyalázta az Újpestet. Már félidőben 3-0 volt, de 10-0 is lehetett volna, ha nem aludják át a második félidőt. Szintén 2001-ben a 10 emberrel játszó Grúzok 3-1-re verték a válogatottat, pár nappal később a románok 2-0-ra nyertek Budapesten, ahol csapatként mondtunk csődöt. De felrémlik egy Diósgyőr-Krasnodar 1-5, ahol még a kommentátor is elismerte, hogy azt csinálnak, amit akarnak. És felrémlik egy, nem is egy, hanem legalább 5 holland-magyar meccs is a közelmúltból...

A nogradfoci.hu által leközölt történetet változtatás nélkül olvashatjátok lentebb. Jellemző a közegre.

"Két héttel ezelőtt véget ért az alapszakasz a bátonyterenyei
teremkupán. Ekkor úgy nézett ki, annak rendje és módja szerint
kialakult az alsó-, illetve
a felsőház, igen ám, időközben azonban egy nem várt csavar jött a
képbe... A magát a csoportjában elért harmadik helyének köszönhetően a
legjobb tízes
mezőnybe kvalifikáló Bonito egy illetékese ugyanis úgy határozott,
visszalép az együttes a további küzdelmektől, miután viszont ez az
elgondolás a csapat
többi tagjának a fülébe jutott, az együttes tagjai megtorpedózták a
váratlan lépést, és jelezték az említett kispályás torna szervezőinek,
hogy társuk
korábbi állításával ellentétben, mégis folytatni szeretnék a küzdelmeket!

Az egyébként sem egyszerű képletet tovább bonyolítja, hogy a a
felvázolt események közepette, az illetékesek arról tájékoztatták az
eredetileg a vigaszágra
jutó S-Metal Hungary alakulatát, hogy a tízes létszámot kitöltendő,
Babják János legénységével töltenék fel a "top" tízes rajtlistát,
amire értelemszerűen,
rá is bólintott a csapatvezető. Hogy erre mégsem kerülhetett sor, a
Bonito már kivesézett pálfordulásának köszönhető, maradt tehát minden
a tervezett felállás
szerint. Hab a tortán alapon, a történések hatására, az S-Metal úgy
döntött, nem kíván a továbbiakban részt venni a még hátralévő
versenyben, ezzel párhuzamosan,
visszalép a bajnokságtól a pár nappal ezelőtt Salgótarjánban
aranyéremig jutó társaság.

S-Metal-Bonito
Pillanatkép a fekete mezes S-Metal és a piros dresszes Bonito
mérkőzéséről Fotó: rangado

A nem mindennapi események apropóján, weboldalunk az S-Metal Hungary
csapatvezetője, Babják János mellett a bátonyterenyei téli teremkupa
főszervezőjét,
Tarjáni Lászlót is felkereste, nézzük meg, ők miképpen foglalták össze
a történéseket!

Babják János: - Nagyon egyszerű oka van annak, hogy visszaléptünk, azt
gondolom, hozzánk és a rendezvényhez is méltatlan, ami történt.
Gyakorlatilag végigmentünk
egy hivatalos folyamaton, először felkértük bennünket a felsőházi
szereplésre, amit el is vállaltunk. Kedden hozott egy döntést a
versenybizottság, majd
kiírtak egy lebonyolítási rendet, amin a mi csapatunk szerepelt, ezt
aztán megint visszavonták. Megértjük a versenybizottságot is - mert
nagy nyomás nehezedett
rájuk -, de szerintem nem jól döntöttek. Véleményünk szerint, a
történések ismeretében, tizenegy fősre kellett volna megszervezni a
felsőházi bajnokságot.
Úgy érezzük, hogy csapatunk nem adott okot arra, hogy úgy rángassák,
mint egy madzagot! Ezért úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk tovább a
sorozatot. Nem
haragszunk senkire, nincsen semmi ítélet bennünk, de véleményünk
szerint, méltatlan volt hozzánk, ahogy alakultak az események.
Mindezekkel együtt, hangsúlyozom,
mi is tehetünk róla, hogy nem jutottunk be a felsőházba, mert ha egy
meccsel többet megnyerünk, akkor ott vagyunk, feketén-fehéren.
Zárszóként azonban,
az is hozzátartozik a témához, hogy az utolsó fordulóban, bármelyik
csapat győzött volna az Ultimate-Big Fish mérkőzésen, akkor az a
csapat felvitt volna
bennünket magával a legjobb tíz mezőnyébe. Reménykedtünk abban, hogy
nem döntetlen lesz ennek a találkozónak a vége, de az, hogy-hogy nem,
mégis úgy alakult
(...), de ezt is el kellett fogadnunk, mert ilyen a foci - zárta
véleményét az S-Metal Hungary csapatvezetője.

Tarjáni László: - Köszönöm, hogy reagálhatok ezzel a roppant
kellemetlen üggyel kapcsolatban! Úgy érzem, muszáj megszólalni, mert
Nógrád megye legszínvonalasabb
terembajnokságáról beszélünk! Jómagam és a versenybizottság nevében,
szeretnénk sajnálatunkat kifejezni, Babják János barátom és az S-Metal
csapata felé.
A versenybizottságban olyan emberek ülnek, akikben maximálisan
megbízok, és akik már nagyon sokat tettek a bátonyterenyei
labdarúgásért, illetve a tiszta
elvű futballért. Miután a Bonito jelezte, hogy mégsem kíván
visszalépni, múlt hét csütörtökön ismét összeültünk, hogy felhívjuk a
felsőházba bejutó tíz
csapat vezetőjét. Próbáltuk tizenegy tagúra növelni a felsőházat, de
ezt nem tudtuk megvalósítani, mert a tíz együttesből hat ellenezte
ezt! Éppen ezért,
mivel a versenykiírásban tíz csapatra van kiírva a felsőház, ezért
ennyi gárdával folytattuk tovább, meghagyva az alapszakaszban nagyon
szép eredményt
elérve, a csoportjában harmadik helyet szerző Bonitonak a lehetőséget
arra, hogy ott indulhasson. Ezért nagy sajnálatunkra, az S-Metalt
mégis visszasoroltuk
az alsóházba - foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a főszervező."

Magyarország legkorrektebb közvetítője az, aki abban az évben született, amikor Anglia megnyerte a labdarúgó világbajnokságot. Ő az, aki nem rúgja fel soha sem az etiketet, nem eszik túl sok gombócot (mármint természetesen fagyiból) és nem méltó arra, hogy igazán jó mérkőzéseket közvetítsen. Orgánuma kicsit monoton, hangja fantasztikus, beszédtempója kiváló. Igaz néha lemarad egy-két gólról, de hát az ilyesmi a legjobbakkal is megesik. Néha arról is csak utólag tesz említést, hogy a mérkőzés véget ért, de végül is ilyen aprósággal tényleg nem érdemes foglalkozni. Különösen élvezetes, amikor "jó magam" igyekszik mélyíteni hangját, különösen ha hölgy társaságba kerül. De hát ki ne értené meg ezt is... És ami a lényeg, hogy időnként fel tudja venni a civilizáció maszkját. Mindent egybevetve: köszönjük, hogy vagy nekünk!

NBI szapuló
Kritikus szemmel, avagy lötyögés magyar módra
Egy tizenéves srác 2000-ben csöppent bele a magyar focinak nevezett
lötyögésbe. Látta, hogy az 1999-2000-es szezon végén az elsőosztály
17-dik helyén végzett Vác csak a negyed, a 16-dik Diósgyőr a harmad, a
15-dik Siófok pedig a másodosztályban folytathatta. Érthetetlen.
Látta, hogy akkor még életben lévő szabályokat eltöröltek, amelyek
pedig egész értelmesek voltak. 5 külföldi zsoldosnál több például nem
szerepelhetett egy magyar csapatban. Mamár a Győrben alig van 1-2
magyar. Ha egy erkölcstelen focista átigazolt egy másik csapatba,
legalább félévig nem játszhatott előző klubbja ellen. Sőt, ha nagyon
visszamegyünk az időben, 1966-ban egy Erdőkertes-Veresegyház meccs
2-1-nél félbeszakadt, és a bizottság nem a 3-0-ás, hanem a 2-1-es
gólkülömbséget hagyta jóvá. Nem mindegy, hiszen egyrészt a gólaránynál
fontos lehet, másrészt a 2-1-ért megküzdöttek a csapatok. Eszerint az
(akkor még tizenéves srác szerint) ezek a rosz döntések is döntően
elősegítették ezt a mostani botrányos nemzetközi szereplést. Látta,
hogy a 2000-2001-es szezon újonca a Sopron valamikor 2001 májusában
került először képernyők elé, és ez kész ünnep volt a városban. A
focisták föl voltak spannolva. Ugyanis akkor még csak heti egy meccset
adtak ebből a lötyögésből, amit még a semleges néző is jobban meg
tudott becsülni, és jobban várta a közvetítést. Akkor téjnleg csak az
arra érdemes meccs került képernyőre. Mamár árad a TV-ből a lötyögés,
és teljesen értéktelenné válik, hiszen mostmár minden hülye NBI-es
meccset közvetítenek. De kezdjük az elején: az 1999-2000-es szezonban
egy Tököli Attila nevű játékos lett a gólkirály, de úgy, hogy 200
lövésből 20 valahogy elvánszorgott a kapuig, de lehet, hogy lefizette
a labdát, hogy menjen a kapuba. 2001 tavaszán egy Bíró Szabolcs
számára jól sikerült Fradi-UTE meccs után a nyálas szövegek helyett
azt mondta a kapus: "Örülök, hogy jól védtem". 2001 nyarán valakik
nagyon helyesen az élcsapatoknak titulált klubszerű kezdemények
helyett az NBI-ben tökutolsó Tatabányát nevezték be az
Intertotó-Uefa-kupába. Be is jutottak a nyolc közé: kiverték a
Sirakot, a Dirasport 4-0-ra gyalázták, és a Bresciától is alig kaptak
ki. 2005-ben a sok osztályozó közül talán a legviccesebb a
Nyírség-Haladás volt, ahol a két meccs alapján a Haladás maradt volna
elsőosztályú, de a szövetség a Nyírséget az első, a Haladást a
másodosztályba sorolta be. 2006-ban talán pályafutása legnagyobb
baklövését követte el a szövetség, amikor a Fradit kizárta az
élvonalból. Ezzel magukkal is, és a magyar focival is kitoltak, mert
ha a 2000, és 2005 közötti egyébként gyalázatos nemzetközi
szerepléseket vesszük figyelembe, a Fradi az egyik legjobb, ha nem a
legjobb magyar csapat volt. 2006 végén Antiguával találta magát szembe
a "válogatottnak" nevezett tizenegy. Nem is az eredmény a lényeges,
annyi elég, hogy Guyana kétszer annyi góllal terhelte a Karib álam
kapuját, mint a mieink. Ami fontosabb, hogy ezekután az illetékesek
nagyképűen kijelentették, hogy Antigua nem méltó ellenfél. Márpedig ha
a Spanyolok kiállnak egy Haiti, vagy egy Puerto Rico ellen, akkor
inkább ne szóljunk semmit, hanem húzzuk be fülünk-farkunk.
Mindenesetre ennek az lett az eredménye, hogy évekig nem játszottunk
Európán kívüli csapattal. Ezután legyőztük a világbajnok Olasz, és az
európabajnok Görög válogatottatt, de "az a tizenéves srác" ennél
keserűbb bajnok verést még soha nem élt meg. Az Olaszok belőttek egy
gólt, aztán megverették magukat. Akinek volt rálátása az nem örjöngött
a meccs után. 2007 őszén kizárták a Sopront az élvonalból, sőt a pálya
nélkül maradt REACot elküldték Sopronba. Nem eshetett jól a
Soproniaknak, hogy NBI-es csapat nélkül maradtak, ráadásul egy másik
NBI-es csapatot hozzájuk küldenek, hogy játszák ott az NBI-es
meccseiket. Kimondható, hogy az U-12-es VB győztes
Reunion 5-10 év múlva gólokkal fogja a Magyar csapatot verni, a
Luxemburgiak, és a Kazahok már most jobbak. A Bosnyák, és a Moldáv
bajnokság színvonalával lehetünk egy szinten, de már nem sokáig.

Ha valaki még nem csömörlött meg a magyar foci mindennapjainak összes
mocskától, fojtogató bűzétől, annak melegen tudom ajánlani Beranik
Péter "Csak a labdán van bőr" című könyvét, melyből kiderül, hogy
bőven nem a 86-os vb után kezdődtek a gondok, hanem bizony jóval-jóval
korábbról eredeztethetőek a problémák. A könyvből kiderül, hogy a
bundához két fél kell. Atotómaffia, és egy klub, ahol rossz a
csapattagok kohéziója. A legtöbbször az öregekkel, sőt nem egyszer a
csapatkapitányonyal akadtak gondok. Konkrét példákat rögzített a
szerző, az első, és a másodosztályból. Rangadóknak kikiálltott
dögunalmas 0-0-s meccsekről, a magyar foci "szent teheneiről",
lehetetlen edzői küldetésekről. A bundázó játékost nem is feltétlenül
a játék minőségéről, hanem az érzelmi oldalról lehet megismerni. A gól
után elmarad az ösztönös gólöröm, és csak 4-5 másodperces késéssel
teszi fel a kezét a csatár, vagy csinálja meg a szaltót. A vétett hibáknál ugyanez a helyzet. Ezért beteg a magyar foci.

Botrányos az NB II. idei lebonyolítása. A másodosztályban több meccset kell játszania a csapatoknak, mint az élvonalban (összesen 38-at), ráadásul a mérkőzések túlnyomó részét vasárnap játszák. A válogatott összetartásokkal egyidőben nincsenek hétvégi fordulók, pedig a másodosztályban egyetlen aktívan válogatott futballista sem játszik, akik esetleg felmerülhetnének (pl. Vanczák Vilmos) nem töltenek be meghatározó szerepet a válogatottnál, konkrétan pillanatnyilag nem kerettagok. Egyébként is egy-két játékos nagyon esetleges behívása nem indokolja a másodosztályú bajnoki szünetet, amit később hétközi fordulókkal kell pótolni az egyébként is túltervezett menetrend miatt.
Közben a közeg tönkretette talán egyetlen, igazán jól működő termékét: az MLSZ adatbankját. Jelenleg az új rendszer átláthatatlansága miatt odajutottunk vissza, ahol 10-12 évvel ezelőtt tartottunk: megyei honlapokról, az egyes klubbok weblapjairól kell fáradságos munkával összevadászni az eredményeket, tabellákat. De az is lehet, ismét rá kell szoknunk a jó öreg, de szinte már elfeledett Nemzeti Sportra...
Mindemellett a hétvégén elmaradt a másodosztály első és harmadik helyezettjének összecsapása, mert a frissen felújított balmazújvárosi stadion nem bírta el a zord időjárást...

Talán nem vitás, hogy a mai magyar mezőny egyik legjobb focistája
Huszti Szabolcs, igaz itthon már a múlt ködébe veszett a neve. Nincs
mégegy olyan magyar játékos, aki majd 10 évet lehúzott volna a német
Bundes ligában, folyamatos játéklehetőséget kapva. Márpedig Huszti már
nagyon régóta játszik a német élvonalban, leszámítva egy kis kínai
kitérőt. A hétvégén gólt lőtt a Bayernnek, ezzel pályafutása során már
harmadszor vette be a legjobb német csapat kapuját. A második
félidőben azonban kiállíttatta magát, amikor egy ártatlan szituációnál
nem tudta tartani a száját. Heves természete vezetett odáig is, hogy a
válogatottban már 7 éve nem játszik. Gólpaszt adott a brazílok ellen,
kettőt lőtt a skótoknak, 11-es gólt lőtt a svédeknek. A probléma itt
is az volt, hogy kiállíttatta magát, aztán két szövetségi kapitánnyal
is összeveszett. Azóta már háromszor váltottak szövetségi kapitányt
nálunk. Hogy Huszti miért nem próbál meg dűlőre jutni az aktuális
szövetségi kapitánnyal, akiről tulajdonképpen azt sem tudja, hogy
milyen ember, felfoghatatlan.

Néha fent, és néha lent. Igaz ez Gulácsira, a Lipcse kapusára is.
Tudja ő is, hogy hol rontotta el. Amikor a Liverpool kötelékeiben
eltöltött 5 évet, mondhatnánk ült a babérjain. A hatalmas termetű,
óriási mancsokkal ellátott kapus egyetlen percet sem játszott az
NBI-ben. A BVSC, majd a MTK utánpótlásában pallérozódott, majd volt 5
év, amelyet alig számíthatunk bele a pályafutásába, alsóbb osztályú angol csapatok hálóját őrizte kölcsönjátékosként. A Liverpoolban mindösszesen egyszer kapott lehetőséget, egy kanadai edzőmérkőzésen... Hanem utána
elkerült Salsburgba. Ráadásul a szerencsés flótás pont akkor igazolt a
sógorokhoz, amikor a Salsburgiaknak egy nagyon jó csapatuk volt.
Kétszeres osztrák bajnoknak mondhatja magát Gulácsi, és osztrák kupát
is nyert. Az első évben az Európa-ligában tetszetős játékkal, olykor
kitömve az ellenfeleket a 16 közé jutott a csapat, ahol a Basel
jelentette a végállomást, többek között a sorozatban addig
fantasztikusan védő Gulácsi fatális mellényúlásának is köszönhetően. A
második évben a BL-selejtezőben a Stockholm ellen Gulácsi több szép
védést bemutatott, majd a 92. percben csinált egy irtózatos hibát, és
ez döntően befolyásolta a párharcot. És sajnos Gulácsi szezonját is. A
jó néhány szép védés mellett most már bődületes nagy potyagólokat is
kapott. Ezt a korszakot az zárta be végleg, hogy egy bajnokin kiállíttatta
magát még félidő előtt. Gulácsi Lipcsébe igazolt. A Lipcse ekkortájt a
másodosztály ujjonca volt, és senki sem beszélt feljutásról. Ráadásul
az első számú kapus a svájci Coltorti volt, Gulácsi egy darabig csak
padozott. Egyszerre villámcsapásra megváltozott minden. Coltorti
hosszabb időre kidőlt, így Gulácsi bizonyíthatott. A Lipcse kiváló
tavaszt produkálva följutott az élvonalba, ahol ujjoncként nagyszerűen
teljesítenek, Gulácsi alig kap gólt. Ismét rámosolygott a szerencse. A
válogatottban először 2014-ben próbálták ki a fiatal kapust, akkor
csúnya vége lett. A májusi felkészülési meccsen a dánok ellen kettőből
semmi - mármint ami Gulácsi védési statisztikáját illeti.
Szeptemberben pedig az Észak-Írektől kaptunk ki idehaza, Gulácsi két
ordas nagy bakijának is köszönhetően. Így a kapus, és a szövetségi
kapitány együtt repült. Király visszavonulása, és Gulácsi lipcsei
kalandja miatt azonban ismét neki kedvezett a csillagok állása. Az
EB-n harmadik számú kapusként volt kint, de az őszi selejtezőkön már ő
védett. Jó tulajdonsága, hogy jól irányítja a védelmet, rossz
tulajdonsága, hogy teljesítménye hullámzó.

Rob Kronaveter sokáig a szlovén bajnokságban pallérozódott, majd két éves cotbusi kitérőt követően a Győri ETO-ban szerepelt két esztendeig. Ezután Romániában is lehúzott egy fél szezont, végül ismét hazája bajnokságába, az Olimpia Ljubljanába igazolt. Itt 19 meccsen 10-szer talált a kapuba, így 2016. október 8-án bemutatkozhatott a szlovén nemzeti csapatban 30 évesen a szlovákok elleni világbajnoki selejtezőn... A 72. percben cserélték be. És mit ad az ég: a közeg terméke élt az alkalommal és két pályán töltött perc múlva már  győztes gólt szerzett csapatának a rendkívül fontos mérkőzésen... Isteni csoda, de őszintén gratulálunk!

Kisnémedin már régóta Kisnémedi MSE néven szerepel a foci csapat.
Sokáig komolytalan szinten tengették életüket, az utóbbi időben
próbálnak a Megye I-ben megkapaszkodni. Csomádon két csapat volt a
legalacsonyabb osztályban: az FC, és a KSK. Ebből a KSK maradt, amely
feltört, és meg sem állt a Megye I-ig. 2015 tavaszán a Kisnémedi az
északi, a Csomád a nyugati csoportot nyerte meg imponáló
magabiztossággal. 2015 nyarán a két klub vezetősége úgy döntött, hogy
megosztják a gondokat, egyesülnek a bennmaradás érdekében. Így jött
létre 2015 nyarán a Cski nevű förmedvény, azaz egy közös csapat. A
kezdőcsapatban nagyjából 6 korábbi Kisnémedis, és 5 korábbi Csomádos
játékos volt, és az edzői stábot is fele-fele arányban alkották.
Csodásan kezdte a bajnokságot eg a vegyesfelvágott, de tavaszra
leeresztett a lufi, és a végén annak örültek, hogy legalább
bennmaradtak. A cél tehát sikerült. 2016 nyarán ez a formáció
megszűnt, ismét ketté vált a két település labdarúgása, de hogyan? A
Csoki jogána Kisnémedi indíthatott Megye i-es csapatot, és nem is
rosszul szerepelnek. A Csomád pedig a Megye III-ből, a hatodsztályból
kezdheti előlről, teljesen új játékosokkal, teljesen új nevekkel. JNa
erre varjunk gombot. Jogilag ezt hogy egyeztették össze?